A szerzői jogok rendszerének korszerűsítésére készül az Európai Bizottság. Épp ideje, hiszen az EU-s szabályozás elég régimódi: a bevezetése óta már fele annyi idő eltelt, mint magának a világhálónak a létrehozása óta, és rengeteg minden történt az internet világában azóta, hogy az EU utoljára foglalkozott a kérdéssel. A baj csak az, hogy az elkészült bizottsági javaslat fenyegeti a szólásszabadságot. Ezért a Liberties arra kéri a Bizottságot, hogy az emberi jogokat érintő, ijesztő mértékű veszélyek kiküszöbölése érdekében vegye ki az egységes digitális piacra vonatkozó szerzői jogokról szóló irányelv javaslatából a 13-dik cikket.
Mindeddig az internetes kereskedelemről szóló irányelv szabta meg, miben áll az internetes cégek felelőssége a felhasználói tartalmakra vonatkozóan. E szerint az irányelv szerint az internetes cégek nem vonhatók felelősségre rajtuk átmenő adatokért, amennyiben nincsen tudomásuk a szerzői jogok megsértéséről. Nem kötelességük figyelemmel kísérni a felhasználói tartalmakat. Csak olyan esetben számonkérhetők, ha a szerzői jogok tulajdonosa tudomásukra juttatja, hogy szerzői jogsértés történt, és ennek ellenére nem tesznek semmit. Több, mindenekelőtt zeneipari cég gyűlöli ezt a mostani rendszert, amelyik arra kényszeríti őket, hogy maguk kutassanak a szerzői jogokat megsértő tartalmak után. Az ilyen tartalmak eltávolítása nagy nyűg, sok időt és egyéb értékes erőforrást emészt fel, amit szívesebben fordítanának más célokra. A cégek védtelennek, sérülékenynek érzik magukat. Úgy gondolják, több pénzügyi felelősséget kellene vállalniuk az olyan platformoknak, mint a Youtube, az Instagram vagy a Tumbir, hiszen bevételük egy része óhatatlanul szerzői jogokat sértő tartalmakból származik, amit hagynak, hogy a felhasználóik feltöltsenek.
A mostani, korlátolt felelősségen alapuló szabályozást írná felül a javasolt irányelv 13-dik cikke, amely gyakorlati megoldásként automatikus tartalomszűrő rendszerek bevezetését indítványozza. Így a szerzői jog által védett tartalmak fel sem kerülnének az internetre. Ehhez azonban az összes internetes cégnek az összes tartalmat szűrnie kellene, amit a felhasználóik fel akarnak tölteni az oldalukra.
Fontos hangsúlyozni: a szóban forgó cikk minden szolgáltatóra vonatkozna, akiknek minden típusú felhasználói tartalmat át kellene vizsgálniuk. Ha a 13-dik cikk átmegy, nem csak a videókat tartalmazó platformok (mint a Youtube), hanem a közösségi média (pl. a Facebook vagy a Twitter), a blogger (Blogger, Wordpress) és képmegosztó platformok, és egyáltalán bármilyen internetes platform, ahová tartalmakat lehet feltölteni, arra lenne kötelezve, hogy folyamatosan figyelje a felhasználóinak minden lépését.
Korántsem valószínű, hogy az internetes szolgáltatók által alkalmazott szűrőtechnológiák helyükön tudják majd kezelni az olyan, szerzői jogi szempontból kétes tartalmakat, mint a paródia vagy az idézet. Egyszerűen letiltanak majd minden tartalmat, amelyiknél a szerzői jogok megsértésének a leghalványabb eshetősége is felmerül. Ha azért kell tartalomszűrést végezniük, nehogy felelősségre vonják őket, szinte biztosan valamilyen erősen korlátozó megoldáshoz folyamodnak majd, hogy véletlenül se kelljen büntetést fizetniük.
Ez a helyzet pedig többrendbelileg riasztó.
Képzeld el a következőt. Mondjuk fel akarsz tölteni egy éppen zajló tüntetésről egy videót a Facebookra, hogy a barátaid is kedvet kapjanak ahhoz, hogy csatlakozzanak a megmozduláshoz. A felvételen a háttérben, jól kivehetően, szerzői jog által védett zene szól - valamilyen alkalomhoz illő szám, amelyikkel lelket öntenek a jogaikért kiálló felvonulókba. Namármost, ha a 13-dik cikk törvényerőre emelkedik, nagy valószínűséggel nem fogod tudni feltölteni a videót.
Vagy vegyünk egy másik példát: mondjuk azzal akarod kifejezni az országod politikai vezetőivel kapcsolatos véleményed, hogy pellengérre állítod a mozdulataikat, rámutatva, mennyire hasonlítanak valamilyen jól ismert film megátalkodott szereplőéihez. Az erről készített rövidfilmet, amelyben filmjelenetek és a híradóból kivett képsorok váltakoznak egymással, azután feltöltenéd a blogodra. Csakhogy jó eséllyel ez nem fog sikerülni, amennyiben érvénybe lép a 13-dik cikk.
A 13-dik cikk értelmében a tagállamoknak panaszos és jogorvoslati eljárások lehetőségéről is gondoskodniuk kell. Ezek viszont nem segítenének a fent vázolt esetekben. A jogi és adminisztratív terhektől a legtöbb szolgáltató úgy próbálna megszabadulni, hogy a saját szolgáltatási szabályzata, nem pedig a törvény alapján távolítja el illetve tiltja le a tartalmakat. A cégek a profitjuk maximalizálására törekednek, nem pedig arra, hogy megtalálják a szerzői jogok és a szólásszabadság közötti kívánatos egyensúlyt.
Sok mindenkinek nem tetszik a 13-dik cikk. Van, aki szerint nem hogy veszélyezteti a szólásszabadságot, hanem az internet ökoszisztémájának sokféleségét is megnyirbálja. Emellett súlyos jogbizonytalansághoz is vezet. Közismert kutatók és tudósok adtak hangot a törvényjavaslattal kapcsolatos aggodalmaiknak. Több nyílt levél is érkezett különféle európai intézményekhez. A tagállamok a javaslat jogszerűségét is megkérdőjelezték.
A Liberties kampányt indított az Európai Parlament meggyőzésére. Először is arra kéri a Parlament tagjait, tekintsék át az irányelv-javaslat emberi jogi vonatkozásait, és töröljék belőle a 13-dik cikket. A kampány következő szakaszában azután az európai polgárokat kérik meg rá, hogy közvetlenül a saját európai parlamenti képviselőik megszólításával adják át nekik ugyanezt az üzenetet. Ha többet is szeretnél megtudni a kampánynak erről a második szakaszáról, iratkozz fel a hírlevelünkre.