Miért számít, mi folyik az Európai Parlamentben?
Az Európai Parlament nem ugyanúgy működik, mint a nemzeti parlamentek. Országos szinten a parlament és a kormány, míg az EU-ban három intézmény, a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament között oszlik meg a hatalom.
A Bizottság feladata, hogy új törvényekre és szakpolitikákra vonatkozó javaslatokat tegyen. Elvileg ugyan az egyes kormányok is előállhatnak törvényjavaslatokkal, de valójában szinte minden javaslat a Bizottságtól származik. A testület másik feladata a meglévő törvények betartatása. Ha például valamelyik ország megsérti az uniós törvényeket, az illető országot a Bizottság bíróság elé állíthatja. A Bizottságnak van egy elnöke, aki alatt (az Egyesült Királyság kilépésével) 26 biztos dolgozik, mindegyikük egy-egy terület felelőseként. A Bizottság elnöke és a biztosok nagyban befolyásolják, milyen törvények és szakpolitikák születnek, és hogy milyen vehemenciával lépjen fel a Bizottság valamely ország törvénysértése esetén.
A Tanácsban az egyes tagállamok kormányainak miniszterei ülnek. Amikor a Bizottság javaslatot tesz új törvényekre vagy szakpolitikákra, a a Tanács és az Európai Parlament dolga, hogy egymással tárgyalva változtatásokat eszközöljön rajta. Vannak olyan területek, ahol az Európai Parlamentnek nem ér annyit a szava: ilyen például a külpolitika, amiben a Tanács az illetékes. A legtöbb témát illetően azonban az Európai Parlamentnek ugyanakkora a befolyása, mint a Tanácsnak, ugyanúgy módosíthatja vagy éppen vetheti el teljesen a Bizottság által tett javaslatokat. Az Európai Parlament ezen felül az EU költségvetéséről is rendelkezhet.
Az Európai Parlamentnek nem csak a törvényalkotásban van szerepe. Súlya van annálfogva is, hogy befolyást gyakorol rá, kiket neveznek ki a Bizottság tagjainak és elnökének. A bizottság elnökét technikailag a Tanácsot alkotó nemzeti kormányok választják meg, azonban 2014 óta létezik egy olyan informális egyezség, miszerint mindegyik frakció állít egy-egy elnökjelöltet. Erről a spitzenkandidatnak nevezett eljárásról itt tudhatsz meg többet. Az a lényege, hogy a Tanács annak a frakciónak a jelöltjét nevezi ki a Bizottság elnökének, amelyik a legtöbb képviselővel rendelkezik a választások után.
Mik azok a frakciók? Az Európai Parlamentben is olyan pártokban vannak, mint az egyes országokban?
Európai választásokról beszélünk, miközben nemzeti pártok vetekednek egymással a szavazatokért. A választások után az európai parlamenti képviselők különböző képviselőcsoportokba tömörülnek. Ezek a csoportosulások vagy frakciók annyiban hasonlítanak a nemzeti parlamentben ülő pártokhoz, hogy a tagjaik elvileg hasonló eszményeket vallanak, együttműködnek és együtt is szavaznak. Ugyanakkor, a legtöbb nemzeti parlament szabályaival ellentétben, az Európai Parlament képviselői nem kényszeríthetők arra, hogy együtt szavazzanak a frakciójukkal.
Az Európai Parlamentnek jelenleg nyolc képviselőcsoportja van, a politikai szélsőbaltól a szélsőjobbig terjedő skálán. Az EP-képviselők politikai meggyőződéseik, nem pedig nemzeti hovatartozásuk alapján kerülnek egyik vagy másik frakcióba. Az alábbi adatok az idén február eleji állapotokat tükrözik.
Példának okáért azok az EP-képviselők, akiket a jobbközép nemzeti pártok, mint amilyen a spanyol Partido Popular vagy a német Kereszténydemokraták delegálnak, többnyire a jobbközép Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoport tagjai. 217 képviselőjével jelenleg az EPP az Európai Parlament legnagyobb frakciója. Ugyanígy, a balközép nemzeti pártok, mint az olasz Partito Democratico vagy a portugál Partido Socialista képviselői a balközép Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségéhez (S&D) csatlakoztak, amely frakciónak 186 tagja van, és az Európai Parlament második legnagyobb képviselőcsoportja. A mostani választások eredményeképpen várhatóan mind az EPP, mind pedig a S&D zsugorodni fog.
Hat képviselőcsoport van még:
Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR)
{{#open-1}} Továbbolvasom {{/open-1}}
{{#hidden-1}} Ebben a frakcióban jobbközép, szélsőjobboldali és euroszkeptikus pártok foglalnak helyet, köztük az Egyesült Királyság Konzervatív pártja és a lengyel Törvény és Igazság párt. A képviselőcsoport jelenleg 75 hellyel rendelkezik az Európai Parlamentben. {{/hidden-1}}
Liberálisok és a Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE)
{{#open-2}} Továbbolvasom {{/open-2}}
{{#hidden-2}} Ennek a képviselőcsoportnak olyan, társadalmilag és gazdaságilag liberális, centrista pártok a tagjai, amelyek a nagyobb fokú EU-s integráció hívei. Ide tartozik a holland D66 és a fill Soumen Keskusta. A frakciónak a mostani Európai Parlamentben 68 képviselője ül. {{/hidden-2}}
Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL)
{{#open-3}} Továbbolvasom {{/open-3}}
{{#hidden-3}} Ebben a képviselőcsoportban a politikailag szélsőbaloldalinak számító nemzeti pártok tömörülnek, köztük a görög Syriza és az írországi Sinn Féin. A frakció jelenleg 52 hellyel rendelkezik az Európai Parlamentben. {{/hidden-3}}
Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Zöldek-EFA)
{{#open-4}} Továbbolvasom {{/open-4}}
{{#hidden-4}} A képviselőcsoportban az egyes országok zöld pártjai, de területi érdekeltségeket képviselő, például skót és katalán pártok is vannak. Nekik is 52 képviselőjük van a mostani Európai Parlamentben. {{/hidden-4}}
Szabadság és Demokrácia Képviselőcsoportja (EFDD)
{{#open-5}} Továbbolvasom {{/open-5}}
{{#hidden-5}} Ebben a frakcióban főleg euroszkeptikus, gyakran szélsőjobbos nemzeti pártok vannak, köztök az olasz 5 Csillag Mozgalom, a brit UKIP és a német Alternative für Deutschland. Jelenleg 41 helyet foglalnak el az Európai Parlamentben. A választásokkal azonban megszűnik a képviselőcsoport. Az 5 Csillag Mozgalom új frakciót létrehozásán fáradozik, amelyik majd a helyébe lépne. {{/hidden-5}}
Nemzetek és Szabadság Európája (ENF)
{{#open-6}} Továbbolvasom {{/open-6}}
{{#hidden-6}} Ebben a képviselő csoportban olyan szélsőjobboldali nemzeti pártok képviselői ülnek, mint a francia Front National vagy az osztrák FPÖ. Most összesen 37 helyet foglalnak el. A választásokkal ez a képviselőcsoport is megszűnik. Helyében az EAPN lépett (lásd lejjebb). {{/hidden-6}}
Az olasz Matteo Salvini, akinek Lega nevű pártja az ENF tagja volt, most új frakció létrehozásába fogott, amelyiknek Népek és Nemzetek Európai Szövetsége (EAPN) a neve.
{{#open-7}} Továbbolvasom {{/open-7}}
{{#hidden-7}} Az EAPN lényegében az ENF frakciót váltja fel. Az ENF tagpártjai közül valószínűleg mind csatlakozik majd hozzá, és várhatóan az EFDD tagjai közül páran, valamint talán még az ECR frakció némelyik pártja is átül ide. {{/hidden-7}}
Olyan európai parlamenti képviselők és pártok, amelyek nem tartoznak egyik frakcióhoz sem.
{{#open-8}} Továbbolvasom {{/open-8}}
{{#hidden-8}}
Vannak olyan európai parlamenti képviselők is, amelyek egyetlen frakcióhoz sem tartoznak. Az ilyen "függetlennek" nevezett képviselők most összesen 23-an vannak. A Brexit után 751-ről 705-re csökken az Európai Parlament képviselőinek összlétszáma. Az Egyesült Királyság ugyan 73 képviselővel rendelkezik, néhány helet azonban továbbosztottak olyan országoknak, ahol az utóbbi években megnövekedett a népesség. {/hidden-8}}
Ha meg szeretnéd tudni, melyik frakcióban ülnek az országodból származó képviselők, kattints erre a linkre. Itt rákereshetsz az EU valamennyi nemzeti pártjára, vagy csak írd be valamelyik párt nevét, és megtudhatod, melyik európai parlamenti képviselőcsoport tagja.
Hogyan jönnek létre a képviselőcsoportok?
Az Európai Parlament képviselőcsoportjainak soraiban, különösen a választások környékén, különféle változásokra kerülhet sor. Megesik, hogy képviselők átülnek egyik frakcióból a másikba. Olyan is előfordul, hogy új képviselőcsoportok alakulnak. Az ENF frakció például 2015-ben jött létre. Két választás között is megtörténhet, hogy egy frakció képviselőket veszít vagy éppen új helyeket szerez. A mostani közvéleménykutatásokból például az derül ki, hogy amennyiben nem változik a frakciók jelenlegi párt-összetétele, csökkenni fog a két legnagyobb, jobbközép és balközép képviselőcsoport (az EPP és a S&D) mérete.
Az Európai Parlament belső szabályzata szerint egy új frakció létrejöttéhez legalább 7 EU-s ország legalább 25 képviselőjére van szükség. Frakcióba tömörülve különböző előnyöket élveznek a képviselők, például több felszólalási időt kapnak, külön pénzkeretet utalnak nekik adminisztrációs teendőkre, és vezethetik a tárgyalásokat a jogszabályok előkészítésekor.
Könnyen meglehet, hogy a 2019-es választások erősen megbolygatják a képviselőcsoportokat. Például, ha az Egyesült Királyság még a választások előtt kikerül az EU-ból, az Európai Parlamentnek nem marad egyetlen ottani képviselője sem. A mostani felállásban az Egyesült Királyság 73 képviselővel rendelkezik. Távozásuk megrendítheti az ECR frakciót, amelyiknek (a 2019 február 4-i adatok szerint) 75 képviselője van, akik közül 20 olyat elveszít, akik az Egyesült Királyság Konzervatív Pártjának kötelékeibe tartoznak, egyet pedig, aki az észak-írországi Ulsteri Unionista Párt tagja. Lehetséges például, hogy az ECR úgy lesz úrrá a veszteségen, hogy igyekszik arról megnyerni jelenleg más képviselőcsoportokban ülő pártokat, akik szintén szélsőjobboldali, euroszkeptikus eszméket vallanak, hogy csatlakozzanak a francióhoz, vagy hozzanak létre együtt egy még ütősebb képviselőcsoportot. Ha ez megtörténik, akkor nem csak, hogy megerősödik az ECR frakció, hanem gyengülni fog a másik három nagy képviselőcsoport, az EPP, a S&D és az ALDE.
Becsléseink szerint a nagyszabású átalakulás ellenére az Európai Parlament képviselőinek legfeljebb 30%-a kerül majd ki értékellenes pártok soraiból. Másszóval a képviselők túlnyomó többsége még mindig összefoghat a jogállamiság, a pluralista demokrácia és az alapvető jogok védelmében. Lépj tovább a #Vote4Values (szavazz az értékekre) választáskövetőnkre, amelyikből megtudhatod, az alapvető jogokért történő kiállás érdekében milyen lehetséges koalíciókat alkothatnak az értékpárti képviselők.
További cikkeink:
Mit értünk "értékellenesség" alatt és milyen adatokra alapozzuk az ezzel kapcsolatos megállapításainkat? A módszereinkről.
Ez lesz talán az eddig legfontosabb EP-választás. Hogy miért? Nézd meg a videónkat.
A kvízünkből megtudod, miért fontos elmenni szavazni az EP-választásokkor.
És ha már felkészültél, ajánljuk a figyelmedbe a #Vote4Values (szavazz az értékekre) választáskövetőnket.